Sokszor nem is tudatosul benn�nk, hogy egy- Sokszor nem is tudatosul benn�nk, hogy egy-egy kellemes illat hat�s�ra jobb kedvre der�l�nk, felid�z�nk egy kedves eml�ket, vagy olykor szinte teljesen elmer�l�nk egy m�mor�t� illatban. Az illatok teh�t meghat�rozz�k �let�nket, mindennapjainkat, �s tal�n nem is gondoltuk, de m�r a t�bb ezer �ves civiliz�ci�k is haszn�lt�k a kellemes illatokat.

Az �kori Egyiptomban az illatszereket els�sorban vall�si �s temetkez�si r�tusok alkalm�val haszn�lt�k, �m az id� m�lt�val egyre �l�nkebb lett az �rdekl�d�s az illatkivonatok ir�nt, �s egyre sokr�t�bben haszn�lt�k azokat: f�st�l�sre, olajk�nt, balzsamk�nt, szeszes italok �zes�t�jek�nt. Az emberek akkoriban �gy hitt�k, hogy az illat t�k�letes�ti a testet, �s gy�gy�tja annak fogyat�koss�gait. Hamarosan azonban �talakult szerep�k, kac�rkod�sra �s sz�ps�g�pol�sra kezdt�k haszn�lni. A fels�bb t�rsadalmi oszt�lyokba tartoz� h�lgyek �des mandulaolaj, m�z- vagy fah�jalap� ken�cs�ket alkalmaztak, az egyszer� asszonyok pedig ment�t vagy kakukkf�vet. Az egyiptomiak, g�r�g�k �s r�maiak m�r a f�rd�h�z, ruh�jukhoz, m�g a szand�ljukhoz is illatos olajat haszn�ltak, nemk�l�nben l�mp�saikhoz, mely nagym�rt�kben terjesztette az illatokat.

A k�z�pkorban a n�v�nyeket fert�z� betegs�gek megel�z�s�re haszn�lt�k, �gy gondolt�k, hogy a kellemes illatoknak fert�tlen�t� hat�suk van, �s megv�denek a j�rv�nyokt�l. A renesz�nsz alatt felfedezt�k az �zsi�b�l �s Amerik�b�l behozott illatalapanyagokat: kaka�t, van�li�t, perubalzsamot, doh�nyt, borsot, szegf�szeget.

A klasszicizmusban az illatok kultusza m�mor�t� magass�gokba emelkedett. A keszty�-, illat- �s p�derk�sz�t�k sz�vets�gbe t�m�r�ltek, �s egy�tt fejlesztett�k tov�bb tud�sukat. Az illatszerek haszn�lata hamarosan n�pszer� lett a n�p k�r�ben is, az emberek a rendszeres tiszt�lkod�s helyett t�lz� mennyis�g� illatszert haszn�ltak. A felvil�gosod�s ideje alatt azt�n a higi�nia �jra divatba j�tt. A romantikus kor vir�gszer� h�lgyei visszafogottabb illatokat kerestek, mely jobban kifejezte egy�nis�g�ket. A XIX. sz�zad v�ge fel� az illatipar egyre ink�bb a k�z�poszt�lybeli h�lgyeket vette c�lba, akkor t�ntek fel az els� szintetikus illat�sszetev�k. A sz�zad m�sodik fel�re pedig �j, eredeti illatok t�ntek fel, mint a kumarin, heliotropin, van�lia, ionon �s az els� aldehidek - ezeket vadonat�j k�miai elj�r�sokkal nyert�k, �s megind�tott�k az illatanyagok forradalm�t.

A XX. sz�zad els� fel�ben a h�szas �vek bakfisai nagy �tv�ggyal vetett�k bele magukat az emancip�ci�, �j�t�s �r�meibe, �s felfedezt�k az aldehides illatok �j frissess�g�t. A II. vil�gh�bor� ut�n egyre t�bb illat jelent meg: mindenki a saj�t �letst�lus�nak �s egy�nis�g�nek megfelel� illatot v�laszthatott. Az 50-es �vekben azonban az illat elvesztette exkluz�v imidzs�t. Megjelent az els� f�rfi eau de toilette, �s megsz�letett az els� amerikai parf�m. Az illatok egyre ink�bb hozz�f�rhet�k lettek: t�nusuk k�zkedveltt� �s �rthet�bb� v�lt, �gy sz�lesebb k�z�ns�get vonzottak. A levendula �s vetiver diszkr�ten eleg�ns illata hozz�tartozott a mindennapi j�l�polts�ghoz. A hetvenes �vekben a n�k kik�vetelt�k individualizmusuk elismer�s�t, �s b�szk�n hordt�k az "�letst�lus"-illatokat, m�g a nyolcvanas �vek ismertet�jegye az er�s �rz�kekre gyakorolt benyom�s volt. A n�k er�t sug�rz� ruh�kat hordtak �s t�l er�s illatokat, hogy �gy hirdess�k szakmai sikereiket. A 90-es �vekt�l ugyanakkor a f�rfiak �s n�k egy tiszt�bb vil�gra �h�toznak, �jra megjelentek a tiszta, friss, �de illatok, bizonyos illatszerek pedig visszany�ltak a gyermekkor l�gyabb eml�keihez, �sszekapcsolva az �zl�st �s szagl�st a van�lia, karamell �s tej �des jegyeivel. Az illatok sokszor id�zik a tenger, v�z, n�v�nyek �s vir�gok illat�t, term�szetes �rzetet keltve, �s �jra az alapokra helyezik a hangs�lyt, melyek a f�ld, t�z, v�z �s sz�l.

Az illatokhoz val� k�l�nleges �s t�bb ezer �ves vonz�d�sunk nem v�letlen, hiszen az illatok �rzelmeket, eml�keket, s olykor v�gyakat v�ltanak ki bel�l�nk. A kar�csony fah�jas-narancsos �desk�s-f�szeres illata, a tavasz l�gy �s friss vir�gillata, kedves�nk b�r�nek meleg illata mind-mind kellemes �s megnyugtat� hat�ssal vannak r�nk. A n�k pedig, akik kiv�telesen �rz�kenyek az illatokra, k�l�n�sen szeretik magukat j� illat� dolgokkal k�r�lvenni. Manaps�g m�r a sz�ps�g�pol�s minden ter�let�t megh�d�tott�k az illatok, mely al�l term�szetesen a higi�nia sem kiv�tel. Mi�rt ne k�nyeztetn�nk magunkat?